A hangya bokája

A mai cserealap: Női portré (Méret: 42,5x60cm, technika: papír, kréta)

A háttér:

A Benczúr ház rajzkörébe nem csak a környezet hangulatáért volt érdemes járni, hanem azért is, mert a mester, aki leggyakrabban korrigálta a rajzaimat, nem volt hétköznapi.

Topor Andrásnak hívták, sajnos már 15 éve nincs köztünk. Alacsony, görnyedt hátú férfi volt, akinek olyan orgánuma volt, hogy akár szinkronszínésznek is elmehetett volna.

Nem volt az a túlbeszélős tanár típus, általában egy-két mondatban rátapintott a lényegre, aztán ment a következő delikvenshez. Volt egy tipikus szófordulata. Amikor valamilyen pici kis elrajzolás volt a képen és minimális változtatás kellett, akkor jött a tanács: " Egy hangyabokányit rajzolja át itt meg itt."

A mai napig eszembe jut, hogy milyen is lehet egy hangya boka, főleg mostanság, amióta megjelentek a lakásban is...

Ha tetszik a mai kép és/vagy ha kíváncsi lettél a többi képemre, amelyeket cserével könnyedén megszerezhetsz, nézz körül a www.artbarter.webnode.hu oldalon! 

A csere-bere részleteit megtalálod ugyanott.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.